Az új kutya kiválasztása
Miért tart az ember kutyát? Az ember kutyához való kötődési igénye már több ezer éves múltra tekint vissza. A kutyák keresik az ember társaságát, jól érzik magukat az ember közelében, az ember számukra élelmet, meleget, lakóhelyet, biztonságot és játéklehetőséget ad.
Miért tart az ember kutyát?
Az ember kutyához való kötődési igénye már több ezer éves múltra tekint vissza. A kutyák keresik az ember társaságát, jól érzik magukat az ember közelében, az ember számukra élelmet, meleget, lakóhelyet, biztonságot és játéklehetőséget ad. Egyes felnőtteknél gyakran a gyerek szerepét töltik be a kutyák. A kutyák pozitívan hatnak az emberekre: egy kutya megsimogatása az emberekben feszültségoldó hatású, vérnyomáscsökkentő, a kutya a család része, a kutyával kapcsolatos rendszeres dolgok (pl. etetés, séta stb.) rendszeretőbbé és pontosabbá teszik az embereket, jószívűekké válnak a kutyatulajdonosok, a rendszeres séta növeli a tulajdonosok fittségét, stb. Minden felmérés szerint hosszabb a kutyatartó emberek átlagéletkora.
Milyen fajtát válasszunk?
Néhányan meghatározott célra keresnek kutyát, pl. őrző-védő ebet, terelőkutyát, vadászkutyát, stb. Ha azonban hobbykutyát keresünk, akkor a választási lehetőségeink számának határa a csillagos ég, sőt egy keverékkutya is ugyanolyan kedves és szeretetreméltó lehet (arról nem is beszélve, hogy olcsóbbak és ritkábban lépnek fel náluk örökletes betegségek). Válasszunk úgy kutyát, hogy a kutyafajta vérmérséklete és szükségletei összhangban legyenek a tulajdonos életmódjával és lehetőségével (pl. berni pásztor nem való egy 10. emeleti, 45 négyzetméteres lakásba, egy német dog nem való egy anyagilag behatároltabb lehetőségekkel bíró, sokgyermekes családnak, stb.). A kutya termete nagyon fontos választási szempont. A nagy kutyák távol tarthatják a háztól a hívatlan vendégeket, de rengetegbe kerülhet a megvásárlásuk és főleg az etetésük, valamint nagy a mozgásigényük is. A kis termetű kutyusok és ölebek sokkal kevesebb mozgással is beérik. A szőrzetápolás is sok időnket foglalhatja le, a hosszú szőrű fajták szőrzetével rendszerint sok a gond (pl. puli). Egyes fajtáknál gyakoriak az örökletes betegségek.
Milyen idős legyen a kutya?
Erre a kérdésre mindenki rávágná, hogy a lehető legfiatalabb, de ez azonban csak általánosságban mondható el. Túl fiatal kutyát semmiképpen se válasszunk, az anyjától való idő előtti elválasztás káros lehet, mind a fejlődés, mind a megrázkódtatás miatt. Ha megvan a lehetőségünk arra, hogy a kölyökkutyára rendszeresen ránézzünk vagy egész nap otthon vagyunk, szoros kötődés alakul ki a kutyus és a család között. Aki például kísérőt szeretne maga mellé állítani és rögtön magával is akarja vinni egy útra, annak a kifejlett állat jobban megfelel. Az idősebb jövőbeli kutyatulajdonos számára a kölyökkutyák örökös nyüzsgése és törődési igényei nagyon fárasztóak lehetnek, de egy idősebb kutya jó otthonra találhat náluk. Azonban ebben az esetben meg kell bizonyosodni arról, hogy miért keresnek az illető kutyának gazdát (pl. lehet, hogy nyugtalan természetű, agresszív, nem szobatiszta, stb.).
Kant vagy szukát válasszunk?
A legfőbb ok, ami a szukák ellen szól, az, hogy évente kétszer tüzelnek, a tüzeléssel pedig kellemetlenségek járnak. A szukák ilyenkor mágnesként vonzzák a kanokat, ezáltal nemkívánatos vemhességek is elő szoktak fordulni. A tüzeléssel járó hüvelyváladék beszennyezheti a lakást, egyes szukák hajlamosak az álvemhességre. Ezeket a hátrányokat azonban ivartalanítással kiküszöbölhetjük. A mérleg másik serpenyőjébe ellenben több dolog esik: a szukák könnyebben taníthatóak, szilárdabban kötődnek gazdájukhoz, ezért jobb vezetőkutyák. Aki pedig kifejezetten pároztatni és születni szeretné kutyáját, a gyerekeit megajándékozza az újszülött kiskutyák látványának örömével. A kanok kiegyensúlyozottabbak (persze nem a tüzelő szukák közvetlen szomszédságában), jellemesebbek, de imádnak függetlenek lenni.
Hogyan válasszuk ki a kérdéses kutyakölyköt?
Ha már hosszas tudakozódás és utánjárás eredményeképpen sikerült találnunk egy megbízható kutyatenyésztőt, arra kell törekednünk, hogy lássuk az egész almot és magunk válasszuk ki a megszeretett kutyakölyköt! Általában 4 hetes kor előtt semmiképpen sem szabad ölbe venni és megsimogatni a kiskutyákat, nehogy fertőző állatbetegségeket vigyünk az állományba vagy az anyaállatot felingereljük. Érdemes azonban a játszadozó kölyökkutyákat messziről figyelni, viselkedésüket, jellemüket feljegyezni. Ezt több alkalommal is megtehetjük. A legtöbb fajta körülbelül 6 hetes korban alkalmazkodik legkönnyebben az új környezethez, ekkor a jelöltet már megvizsgálhatjuk. Az egészséges kiskutya mutatja a fajra jellemző külső tulajdonságokat, korának megfelelő nagyságú és fejlettségű. Tekintete élénk, figyelmes, szeme nem váladékozik, fülei, bőre és szőrzete tiszták, a fajra jellemző szagúak, a fogai a kornak megfelelő számban találhatóak meg, a széklete szilárd, a vizelete nem elszíneződött, testalkata arányos, nem kövér. Az állat örül, ha kézbe veszik, semmiféle fájdalom jelét nem mutatja. Meg kell kérdeznünk a kutya származását, megnézni a törzskönyvét, tudakozódnunk kell az eddigi védőoltásokról, féregtelenítésekről és etetésről. El kell kérnünk természetesen a kutyus oltási könyvét is, valamint mindenképpen kérjünk bizonylatot az adás-vételről, ugyanis vannak komolyabb rendellenességek vagy lappangási stádiumban lévő betegségek, amikre csak később derülhet fény. Arra is van lehetőség, hogy a kiskutyust az állatorvos még a hazaszállítása előtt megvizsgálja.